A július elsejétől hatályba lépett új Munka
Törvénykönyvben több ponton is változtak a terhesség, illetve a gyermekszülés
utáni időszakra vonatkozó munkajogi szabályok. A módosítások iránya nem
feltétlenül esik egybe a tavaly év végén szigorodott családjogi
törvénnyel, mely a kismamák és a terhes nők védelmét kiemelt fontosságúnak
nevezte.
Korábban az volt a főszabály, hogy azt a
dolgozót, aki gyermeket vár, nem lehet elbocsátani, illetve a gyermek
születését követően három évig a munkavállaló védettséget akkor is, ha ennél
korábban visszament dolgozni. Ugyancsak alaptételnek számított, hogy a szülés
után visszatérő alkalmazottat a munkáltatónak vissza kellett vennie, és számára
a korábbi pozíciójában munkát kellett biztosítania. Az új törvényi szabályozás
azonban védettséget csak abban az esetben ad a dolgozónak az elbocsátás ellen,
ha a terhességét hivatalosan is bejelentette.
Komoly változás a korábbiakhoz képest, hogy míg a
veszélyeztetett terhesség idejére táppénzt kapott a dolgozó, az új jogszabály
szerint táppénzt csak a betegség miatti keresőképtelenné válás napjaira kaphat.
Ugyancsak komoly különbség, hogy a születést követő három évre szóló
elbocsátási moratórium csak abban az esetben marad meg biztosan a munkavállaló
számára, ha nem megy vissza korábban dolgozni. A felmondási védelem elvész, ha
korábban munkába áll. Ugyanígy jár az is, aki az egyébként újdonságként a
törvénybe került jogosítványát kihasználva, kéri a munkáltatót, hogy
részmunkaidőben foglalkoztassa.
Mit szóltok hozzá?
Forrás: HVG.hu
Kapcsolódó bejegyzések:
Meddig szabad dolgozni várandósan?
A kismamákat érintő gyakori munkajogi kérdések