Az orvostudomány az utóbbi években az őssejtkutatásnak szenteli figyelmét, s nem véletlenül, hiszen az emberi gyógyításban jelentős áttörések várhatók az őssejtek segítségével.

 De mi is az őssejt és miért olyan fontos?

Az őssejtek szervezetünk Jolly Jokerei, hiszen ez az egyetlen sejt, ami a szervezetünk megújulását segíti, s ez az egyetlen sejt, ami minden más sejtté át tud alakulni. Minden élőlény szervezetében termelődnek őssejtek, s őssejtek nélkül minden emlős el is pusztulna, hiszen nem tudna regenerálódni a szervezet.

Az őssejtkutatások azért is jelentősek, mert a tudomány számos régi állítását már megcáfolták, hiszen a kutatók felfedezték azt is, hogy az őssejtek még az agy sejtjeit is képesek regenerálni - régebbi teória szerint az agysejtek, ha elpusztulnak, nem képesek újra alakulni, az agy az idő múlásával fokozatosan veszti el sejtjeit, ezzel magyaráztak számos betegséget is, mint pl. az időskori memóriaromlást.

Az őssejtek szervezetünkben, a vörös csontvelőben termelődnek, s a természetes sejtpusztulás (programozott sejthalál) után - ami másodpercenként az emberi szervezetben 1 millió - az őssejtek állítják elő az újabb sejteket. Az őssejtek az emberi testben található 220 féle sejtté képesek átalakulni, s akkor lépnek ki a csontvelőből, ha az agy, vagy más szervek információt küldenek arról, hová kell beépülniük. Az őssejtek a sejtelhalás esetében is - mint pl. baleset, betegség, műtét - is képesek a szerveket regenerálni.

Azonban az őssejttermelésünk az idő haladtával egyre csökken, s nincs megfelelő számú őssejt a véráramban, aminek következtében sejtjeink, szöveteink egyre kevésbé tudnak regenerálódni. A csecsemők születésekor 20-25 millió őssejt van a szervezetben, ami fokozatosan csökken, ahogy felnövünk. Az ember 35 éves kora után jelentős mértékben csökken az őssejtek száma, ami függ az életviteltől, a táplálkozástól is. Mire elérjük a 70. életévünket kb. 5 millió őssejt lesz csupán szervezetünkben.

Az orvosi kutatások, ezért abba az irányba mozdultak el, hogyan lehetne megőrizni, tárolni őssejtjeinket, s milyen eljárásokkal lehetne segíteni a szervek regenerálódását, ha valami betegség lép fel. Az eddigi tudományos technikák három módszert fejlesztettek ki:

- az embrióból nyerhető őssejt, de ez etikai kétségeket ébreszt mindenkiben, a köldökzsinórvérből azonban jelentős őssejteket lehet nyerni, kb. 5 millió a sejtszám ez esetben. A köldökzsinórvért úgynevezett őssejtbankokban tárolják úgy, hogy lefagyasztják a vért, s 30-40 évig is tárolják. A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a fagyasztás következtében pusztulnak az őssejtek.

- a vörös csontvelőből is nyerhető őssejt, amit műtéti eljárással ültetnek be a megfelelő beteg szervekbe. Ezek a műtétek jelen pillanatban igen költségesek, csak nagyon kevés embernél végzik el pont ezért. A beültetésnek megvan az a kockázata is, hogy az őssejtek nem tapadnak meg a szerven, így nem tudnak differenciálódni, a műtét sikertelen marad.

Ha az őssejt számot szinten tudjuk tartani, vagy növelni, akkor az életünk is meghosszabbodik, hiszen lesz elegendő őssejt ahhoz, hogy a szövetekben pótolható legyen a természetes sejtelhalás, valamint a betegségek okozta károsodások is „javíthatók".