Bár a betegségbiztosítás az őssejtlevételt nem támogatja, illetve ez nem minősül biztosítási eseménynek, mégis szeretném mindenkinek figyelmébe ajánlani ezt a kiváló lehetőséget. Az őssejtlevétel ugyan drága mulatság, viszont – az idő előrehaladtával egyre inkább – lehetővé teszi, hogy a nem kívánt, vagy embereket teljességgel megrokkantó betegségeket gyógyíthassuk. Amelyek már – amennyiben a gyerek / beteg biztosított – minden esetben a biztosítás által fedezett és támogatott beavatkozások (műtét, kórházi napi térítés).

De miről is van szó és hogyan is történik a levétel?

Az őssejt az egyetlen sejt, ami a szervezetünk megújulását segíti, és ez az egyetlen sejt, ami minden más sejtté át tud alakulni.

A világ valamennyi élőlénye szervezetében termelődik őssejt. Az emberi szervezet mintegy kétszáz sejtfajtából áll és az őssejtek azok a kezdeti sejtek, amelyekből bármelyik kifejlődhet. A csontvelőben keletkezik, és a véráramban keringve alapvető funkciót tölt be a szerveink regenerációjában.

Minél idősebbek leszünk, az őssejt termelődés annál inkább csökken. Ha több őssejt áll rendelkezésre a véráramban, akkor szervezetünk megújulási folyamatai fokozódhatnak, illetve szerveink csökkent működőképessége javulhat.

Őssejt típusok
Az őssejt kétféle típusát különböztetjük meg: felnőtt és embrionális. A felnőtt és az embrionális őssejtek nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek csak a felnőtt őssejteket nehezebb a csontvelőből elkülöníteni. Minden szervünkben találhatóak őssejtek, de a legnagyobb mértékben a csontvelőben (mind a vörös, mind a sárga csontvelőben) található.

Klinikailag igazolt, hogy az őssejt szám növelésével működésképtelen szerveink is újraépülhetnek, visszakaphatják eredeti funkciójukat. Minél több az őssejtet juttatunk a szervezetbe, annál jobb az egészségi állapot.

A köldökzsinórvér őssejtjei képesek az osztódásra és arra, hogy a csontvelőt, a vért és az immunrendszert és egyéb szöveteket alkotó fő komponensekké alakuljanak. A köldökzsinórvérben található nagyszámú őssejt, szelektíven a károsodott területre juttatva alkalmas arra, hogy a károsodott szöveteket regenerálja. A jelenlegi őssejt kutatások eredményeként egyre többet tudunk meg arról, hogyan fejlődik ki egy szerv egyetlen sejtből és főként arról, hogy egy egészséges sejt hogyan lép egy sérült sejt helyébe. Az őssejteket ma már több mint nyolcvan akut vagy krónikus betegség kezelésében használják. Az őssejtek segítségével a kutatók képesek lehetnek arra, hogy specifikus sejteket és szöveteket hozzanak létre, illetve fiatalítsanak meg, melyekkel később különböző szívbetegségek, idegsérülések, az Alzheimer kór, cukorbetegség és számos egyéb betegség kezelhető lehet.

Az őssejtek fagyasztása
A köldökzsinórvér sejtjeinek és közöttük az őssejteknek a feldolgozása szigorú szabályoknak, a transzplantációs minőségi előírásoknak megfelelően történik. A gyűjtést követően 48 órán belül steril rendszerben meg kell kezdeni a köldökzsinórvér feldolgozását. A feldolgozás során a laboratóriumban a köldökzsinórvért először centrifugálják, majd a vér alkotóelemeit egy speciális műszer segítségével szétválasztják. A későbbi beavatkozások szempontjából legértékesebb alkotórész a sejttömeg, amelyet a szétválasztás után előkészítenek a mélyfagyasztásra.

A fagyasztásra kerülő sejtkészítményben legfőképp az őssejteket is tartalmazó fehérvérsejtek találhatók. A sejtkészítményben található sejtekről a teljes magvas sejtszám, az őssejtekről a "CD34+" sejtek aránya és száma, az életképességről pedig az élő/holt sejtek aránya nyújt tájékoztatást.

A sejtkészítményt még a mélyfagyasztás előtt speciális védőoldattal keverik össze. Az oldat megvédi a sejteket a fagyasztás roncsoló hatásától, a kikristályosodástól. Az előkészített sejtkészítményt, az optimális fagyasztási körülmények és a biztonság érdekében, folyékony nitrogént tűrő fémkazettába helyezik. Az őssejtek életképességének megőrzése érdekében a sejtkészítményt hitelesített, számítógéppel vezérelt, ellenőrzött ütemű mélyfagyasztási eljárásnak vetik alá.

És mit is gyógyíthat?
Egyelőre az őssejt tudomány is csak kezdeti stádiumban van, hiszen hosszútávú hatásait még nem volt lehetősége tesztelni az emberiségnek. De bizonyossággal állítható, hogy szoros összefüggésben a génterápiával; segíthet a vérképző szervek regenerációjában, esetenként egyéb sérült szövetek (műtét, szakadás, sérülés, átültetés, stb.) újraélesztésében, helyreállításában. De hasznos lehet izomsorvadás, a jövőben talán még a cukorbetegség, ízületi betegségek és remélhetőleg más, tartós daganatos vagy fertőzéses megbetegedések kezelésénél is.