Vetélést a túl sok öregedő sejt és az ingadozó immunválasz okozhatja. Ebből arra lehet következtetni, hogy ha gondosan beállítják a fogamzás időpontját, az csökkenti a vetélés és növeli a baba kihordásának esélyét.

A terhességek negyede vetélésselér véget az első 23 hétben. Van néhány ismert kockázati tényező, mint az idősebb kor vagy a túlsúly, és néhány embrió elvész genetikai rendellenességek miatt is. De nem volt eddig igazán világos, hogy mi okozza a vetélést, különösen azoknál a nőknél (1 százalékot képviselnek), akiknél három vagy több egymás utáni vetélés is előfordult. Ezek a nők nem meddők, hiszen van közöttük, akiknek már van egy tökéletesen egészséges babájuk a tucatnyi vetélés mellett.  A kutatók ezért tudni akarták, hogy mi történik valójában.

Jan Brosens, a University of Warwick kutatója szerint a megoldást az őssejtek, az öregedő sejtek és az immunsejtekközötti egyensúly megbomlásában kell keresni. Egy egészséges méhben az őssejtek lehetővé teszik a méhnyálkahártya mintegy 10 milliméteres megvastagodását 10 nap alatt, minden ciklusban. Egyes sejtek a méhnyálkahártyában megöregszenek, leáll az osztódásuk, és gyulladást váltanak ki. A csoport immunsejtek úgynevezett természetes ölősejtek észlelik a riasztást, kitakarítják az öregedő sejteket. Ez a folyamat létrehoz egyfajta méhsejt hálót, amelynek lyukai éppen megfelelő méretűek egy embriót beágyazódásához - mondja Brosens.

Amikor Brosens csapata mintákat vett azoknak a nőknek a méhéből, akiknek nem volt vetélésük, a természetes ölősejtek száma kiszámíthatóan változott a ciklusnakmegfelelően a hónap folyamán. De azoknál, akik többször elvetéltek, az ölősejtek száma különbözött minden hónapban, hosszabb ideig folyamatosan emelkedett, mielőtt szinte teljesen visszaesne, majd a felhalmozódás kezdődik elölről.

Ez lehet annak a következménye, hogy túl kevés őssejtjük van. A vizsgált vetélésen átesett paciensek 40 százalékánál egyáltalán nem találtak őssejteketBrosens beszámolója szerint. Ennek eredményeként több sejt jut öregedő állapotba, ami nagyobb számú ölősejtet vonz, ami a nagyobb lyukakat eredményez a méhnyálkahártyán.

"Ha ez az eset áll fenn, akkor az megmagyarázza, hogy miért esnek könnyen teherbe azok a nők, akik gyakran elvetélnek. A nagy lyukak a méhnyálkahártyánis egyszerűbbé teszik az embrió beágyazódását, de végül a struktúra összeomlik" - magyarázta Brosens.

Ahogy a természetes ölősejtek száma emelkedik, végül nagyon alacsony számban maradnak elöregedett sejtek, minimalizálva annak hatását, hogy az adott páciensnek viszonylag kevesebb őssejtje van. "Nyilvánvalóan lenni kell egy idősávnak, amelyben a dolgok teljesen normálisak. Ez lehet a magyarázata, hogy miért azok a nők, akik többször is elvetéltek, hogyan hozhattak világra mégis egészséges gyermeket" - szögezte le a kutató, aki munkáját egy stockholmi konferencián mutatta be nemrégiben.

A koncepció igazságtartatalmát csak a segítségével kidolgozott gyakorlati stratégia alkalmazása nyomán megszülető gyermekek igazolhatják. Brosens és kollégái ezért folytatják a vizsgálataikat annak reményében, hogy a megfelelő időzítéssel megfogant és kihordott gyermekek utat mutathatnak a gyermekvállalás nehézségeinek leküzdéséhez. Sőt akár a mesterséges megtermékenyítésben is új fejezetet nyissanak.

Forrás:https://www.hazipatika.com