Mi az oka a menstruáció előtti vagy terhesség alatti "kívánósságnak"? Egyáltalán, tényleg létezik ilyen? Meglepő válaszokat találtunk!

Biztos vagyok benne, hogy mindannyian ismerjük a hirtelen és csillapíthatatlan édesség iránti vágyat, a legyőzhetetlen nasizhatnékot. A nőknél gyakran összeköthető a menstruáció előtti tünetegyüttessel (PMS), várandósoknál pedig gyakran gondoljuk úgy, hogy az állapotunk miatt kívánunk bizarr kajapárosításokat minden mennyiségben, mondjuk uborkát és fagyit.

Elhoztuk a legújabb tudományos magyarázatokat az “úgy ennék valami édeset”-jelenség feltárására!

„Azonnal fagyit akarok!”

A várandósság alatti kívánósságot szokás úgy indokolni, hogy a magzat fejlődéséhez szükséges tápanyagokat akarjuk ilyenkor nagyobb mennyiségben magunkhoz venni, ezért kérünk extra adag gombócokat fagyiból, vagy akár két adagot a kedvenc húsételünkből. Azonban a kívánósság nem egyetemes jelenség, tudhatjuk meg a BBC cikkéből, legalábbis biztosan nem úgy, ahogy az Egyesült Királyságban vagy Amerikában ismerik. Azt gondolnánk, hogy a nők csokit és sült krumplit kívánnak ilyenkor a világ minden táján, pedig Japánban például a rizst jelölték meg az állapotos nők, mikor a terhesség alatt leginkább kívánt ételükről kérdezték őket.

A roham sajnos hizlal

Nem meglepő módon azok a nők, akik falásrohamokról, édesség iránti vágyról számoltak be a gyermekvárás ideje alatt, sokkal több súlyt szedtek magukra a kilenc hónap alatt, mint amennyit az orvosok még egészségesnek gondolnak. 

Fehér csoki

Mindez nem azt jelenti, hogy a terhes nők kívánóssága kitaláció, hanem azt, hogy nem biokémiai okok állnak a hátterében. Egy amerikai kutatásban azt vizsgálták, a csokoládé mely összetevői lehetnek áldásos hatással a menstruáció előtti panaszokra – a legtöbb nő ilyenkor ugyanis ezt az édességet kívánta. Sima tejcsokit, fehér csokit és kakaótablettát kóstoltattak a résztvevőkkel, melyben a fehér csoki bizonyult a legsikeresebbnek.

A kutatók arra számítottak, hogy a kakaó-szárazanyag miatt a tejcsoki bizonyul a legnépszerűbbnek – nem így történt, tehát kijelenthető, hogy nem a csokoládéban található tápanyagok azok, melyek nélkülözhetetlenek egy PMS-től szenvedő személynek. 

Mindez arra világít rá, hogy a kívánósságnak pszichológiai és kulturális háttere lehet.

A cukros édességeket alapvetően nem tartjuk egészségesnek, sőt, sokszor bűntudatot érzünk, ha fogyasztunk belőlük, annyira belénk ivódott kulturálisan, hogy most éppen az egészségünk ellen dolgozunk. Ha végül mégis megengedjük magunknak a nasizást, akkor viszont nagyon nehéz kontrollálni a bevitt mennyiséget, tekintve, hogy rengeteg időre megvontuk magunktól az élvezeteket. Hihetetlenül finom egy csokis keksz vagy málnás fehér csoki – mégis megszoktuk, hogy bűntudat kíséri a fogyasztásukat.

Várandósan szabad

A BBC cikkéből az is kiderül, hogy természetesen vannak időszakok, amikor a társadalom kevésbé szankcionálja, ha egy nő többet és energiadúsabban táplálkozik a megszokottnál, ilyen a terhesség időszaka is. A PMS és a várandósság pont ilyenek: ekkor a nők kicsit végre “lazíthatnak”. A szakértő szerint többször lehet engedni a nasizásnak minőségi élelmiszerekkel. Ha így teszünk, nem fog a nasizhatnék farkaséhség formájában ránk törni, és kontrollálni tudjuk majd az édesség iránti vágyunkat. A várandós nők esetében közrejátszik az is, hogy a megkívánt ételek iránti sóvárgás és az ahhoz kapcsolódó gondoskodás a szeretet és a támogatás megnyilvánulása lehet, legyen szó férjről, barátról, vagy rokonról.

Tehát a terhesség alatti nasizhatnék elsősorban kulturálisan meghatározott, nem arról szól, hogy a várandós nő kettő helyett eszik, viszont nagyon jólesik, ha valaki éjjel 11-kor hajlandó nekünk csirkeszárnyakat hozni.

Forrás:https://www.nosalty.hu/