Bár az orvosok szerint biológiailag a 20-29 éves kor ideális a gyerekvállalásra, a mai világban sokszor az első terhesség vállalásának kora is kitolódik, és még gyakoribb, ha a második-harmadik gyermek születik meg az anya későbbi életkorában. Ennek a jelenségnek csak részben a tanulmányok és a karrierépítés kitolódása az oka. Nagyon sokan vannak azok is, akik egyszerűen később találják meg azt a partnert, akivel családalapításra is alkalmas, stabil kapcsolatot építhetnek ki. Sok nő küzd azzal is, hogy a huszonéves férfiak többsége még nem szívesen kötelezi el magát egy ennyire hosszú távú kapcsolatban, még akkor sem, ha a nő már családot, gyereket szeretne.

Nehezebben sikerül

Orvosilag általában a 35 évet szokták határnak tekinteni, e fölött beszélnek magasabb korral járó rizikóról. Míg 30 év alatt egészséges partnerek esetén 80 százalék a fogamzás esélye, 30, és főleg 35 év fölött már nehezebben jön össze a baba, és a meddőségi kezelések hatásfoka is csökken e fölött az életkor fölött.

Sajnos a vetélés kockázata is nagyobb a késői életkorban

– már csak azért is, mert ekkorra a szervezetet számos olyan kémiai és egyéb ártalom éri, amely genetikailag károsíthatja az ivarsejteket. Fontos tudni, hogy nemcsak az anya, hanem az apa életkora is számít, 45 év fölött ezen az oldalon is lehetnek problémák.

Több lehet a kromoszóma-rendellenesség

A késői terhesség egyik legismertebb kockázata, hogy az életkor előrehaladtával egyre több az esélye a különféle kromoszóma-rendellenességeknek. A Down-szindróma és a más kromoszóma-problémák szűrésére az úgynevezett kombinált tesztet a fiatalabbak is kérni szokták (a hagyományos AFP-vizsgálat nagyon gyakran hoz félrevezető eredményt). A 35 év fölöttieknek a méhen belüli kromoszóma-vizsgálatot is fel szokták ajánlani. Ám sem a 12. hét után elvégzett chorionboholy-mintavétel, sem az általában a 16-20. hét között elvégzett amniocentézis nem teljesen veszélytelen, körülbelül 1 százalékkal növeli a spontán vetélés és a koraszülés kockázatát. Ma már létezik olyan vérvizsgálat is, amely a méhen belüli vizsgálatokhoz hasonló pontossággal mutatja ki az esetleges rendellenességeket, és mivel egyszerű vérvételről van, szó, kockázatmentes, ám ez egyelőre meglehetősen drága.

Az általános egészségi állapottól is függ

Mivel egyes népbetegségek, például a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség előfordulása az idő előrehaladtával gyakoribb, így ezek az esetleges problémák is rányomhatják a bélyegüket a terhességre.

Aki valamilyen alapbetegséggel küzd, az a várandósság során is veszélyeztetettebb.

A szülésnél is gyakrabban fordulnak elő problémák, ha idős az anya– ez különösen akkor van így, ha az első gyerek születik viszonylag későn: sokszor nehezebben tágul a méhszáj, vagy gyakrabban fordul elő fájásgyengeség. Ha a második- harmadik gyerek születik viszonylag később, általában kevesebb a nehézség. A császármetszések aránya is magasabb az anyai életkor előrehaladtával. Ha azonban valaki odafigyel az életmódjára, az egészségére, nem dohányzik, egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog és a szexuális úton terjedő betegségekkel szemben is igyekszik megvédeni magát, általában pedig jó egészségi állapotnak örvend, 35-40 évesen, vagy akár később is minden esélye megvan rá, hogy egészséges legyen a gyermeke, és problémamentes legyen a várandóssága.

Aki babavállalásra készül, annak bármikor érdemes életmódot váltania, egészségesebb táplálkozási és sportolási szokásokra áttérnie. Nem árt egy alapos kivizsgáláson átesni, amely a nőgyógyászati vizsgálatok mellett laborvizsgálatokat (pl. vérkép, máj- és vesefunkció, éhgyomri és esetleg terheléses vércukorvizsgálat) valamint ultrahangvizsgálatot, Chlamydia- és Ureaplasma-szűrést, valamint esetleg hormonális vizsgálatokat is tartalmaz.

Forrás:http://ripost.hu