Más főemlősökkel összehasonlítva az emberi utód kifejezetten fejletlenül érkezik a világra - de miért nem töltünk akkor több időt az anyaméhben?
Míg születéskor az emberi agy a felnőttkori méretének csak 30 százalékát éri, addig legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál ez az arány 40 százalék. Ahhoz, hogy mi is elérjük ezt a szintet, 9 helyett 18-21 hónapot kellene az anyaméhben töltenünk - írja az index.hu
Az egyik magyarázat szerint ha még odabent nagyobbra nőne a baba feje, egyszerűen nem férne át az anya medencéjén. Ez az úgynevezett szülészeti dilemma: míg az emberek agya egyre nagyobbra nőtt, a két lábon járáshoz-futáshoz kisebb medencére volt szükség. Az evolúció ezért azt a kompromisszumot hozta, hogy a babák az ideálisnál korábban születnek meg.
Egy másik elmélet viszont azt mondja, hogy ha nemcsak a fej, hanem a test méretét is számításba vesszük, valójában nem is születünk idejekorán. Ez alapján ugyanis arányaiban a miénk a második leghosszabb terhesség az orangutánok után, a gorillákat és a csimpánzokat pedig 37 nappal verjük. Ráadásul az emberi baba agya 47 százalékkal nagyobb, mint a méretben őt követő bébigorilláé, újszülöttjeink pedig összességében kétszer akkorák.
A legújabb elképzelés szerint pedig valójában nem a túl nagyra növő babafej szab gátat a hosszabb terhességnek, hanem hogy a 9. hónap végére az anya anyagcseréje eléri a teljesítőképessége határát. A terhesség6. hónapjára a nőknek már a szokásos energia kétszeresére van szükségük, hogy fenntartsák az alapvető anyagcsere-folyamataikat, és ez idővel még tovább növekszik. Márpedig az ember jellemzően az átlagos metabolizmusa 2-2,5-szeresét képes huzamosabb ideig fenntartani.
Forrás:https://www.hazipatika.com/
Kapcsolódó bejegyzések:
A várandós nő a terhessége alatt újra teherbe esett
Ilyen hatással van a koronavírus a várandós kismamákra
5 dolog, amiért az apák aggódnak a terhesség alatt
Meglepő oka van a várandós nők kívánósságának – ezt biztosan nem gondoltad