A kismamák energiaszükségletét egyénre szabottan kell meghatározni, hiszen mindenkinél más és más az életmód, az életkor, a tápláltsági állapot, a fizikai erőnlét, és a fogamzás előtti testtömeg. Egy egészséges kismama optimális esetben 9-12 kg-ot gyarapodik, túlsúly megléte esetén azonban ne legyen több 7-8 kg-nál, hiszen nőhet a magas vérnyomás, valamint a terhesség alatti cukorbetegség előfordulása. Az energiaszükségletük kb. 15%-kal (~300 kcal) növekszik meg, tehát naponta 0.5 liter tejjel, vagy 10-12 dkg sajttal kell többet fogyasztani egyenletesen eloszlatva. A legfontosabb annak a tévhitnek az eloszlatása, mely szerint terhesség alatt kettő helyett kell enni, hiszen túlzott súlynövekedés esetén megnő a komplikációk előfordulásának veszélye.

A terhes anya fehérjeigénye 15-20%-kal (~10g) növekszik, hiszen a magzat agyának és izomzatának fejlődésében ez a fő építőelem. Elégtelen bevitel esetén koraszülés illetve vetélés léphet fel. Fehérjepótlás szempontjából kiemelten fontos az állati eredetű élelmiszerek naponta többszöri fogyasztása, melyet sovány húsokból (csirkehús, pulykahús, sertéscomb), zsírszegény húskészítményekből, többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazó tengeri halakból, napi 0.5 l alacsony zsírtartalmú tejből, tejtermékekből, emellett tojásból (heti 3-5 db, alaposan megtisztítva) fedezhet.

A vas (szerepe a vérképzés, O2szállítás), a cink (vércukorszint szabályozás), B6-vitamin (a magzat agyműködéséhez és idegrendszerének kifejlődéséhez szükséges, hiánya felelős a terhességi depresszióért, illetve csökkenthető a hányinger, hányás) B12vitamin (folsav felszívódásához és a vörösvértestek képződéséhez elengedhetetlen) a húsokból és húskészítményekből szívódnak fel a leghatékonyabban. A belsőségek is jó forrásai a vasnak (pl. máj), de nem szabad túl gyakran fogyasztani a magas A vitamin tartalmuk miatt, hiszen túlzott bevitel esetén fejlődési rendellenességekhez vezet.

A babák csontozatának fejlődéséhez a kulcs elem a kálcium, melynek legjobb forrása a tej és a tejtermékek, melyekben megtalálható a kálcium hasznosulásához elengedhetetlen D vitamin is. A zsírszegény tej, joghurt, sajtok, túró és kefír ajánlható fogyasztásra, a vaj és a tejszín fogyasztását azonban mérsékelni kell magas zsírtartalmuk miatt.

A megnövekedett szénhidrátszükségletet teljes kiőrlésű gabonafélékkel, zöldség és főzelékfélékkel, valamint száraz hüvelyesekkel lehet fedezni. Heti 2-3 alkalommal burgonyát is lehet fogyasztani. Fehér kenyereket, finomított lisztből készült termékeket nem ajánlott gyakran enni, hiszen kevés hasznos anyag, viszont annál több felesleges kalória kerül a szervezetbe.

A húsok, a tojás és a tejtermékek fedezik a szükséges zsírmennyiséget. A javasolt ételkészítési eljárások zsírszegények: főzés, párolás, teflon edényben, alufólia alatt vagy sütőzacskóban történő sütés. Az olajos magvak tökéletes forrásai a telítetlen zsírsavaknak, E vitaminnak, amelyek elengedhetetlenek a magzat idegrendszerének és izomzatának fejlődéséhez. Kerülendő a bő, illetve a használt olajban sütés. Kenőzsiradékként light margarint használjanak vaj helyett.

Zöldség-, gyümölcs-, főzelékfélék naponta többször, frissen vagy párolva érdemes fogyasztani, így nyerhető ki belőlük a legtöbb értékes vitamin. Itt említhető meg a C-vitamin, amely a méhlepény és a magzat immunrendszerének fejlődéséhez szükséges, emellett a folsav bevitelére is fokozottan ügyelni kell már teherbe esés előtt is, hiszen a gerinc és az idegrendszer fejlődésében játszik fontos szerepet. Magas folsav tartalmú a spenót, sóska, brokkoli, zöldbab, kiwi. A zöldségek és gyümölcsök magas rosttartalmúak, amely megakadályozza a székrekedés kialakulását, ami terhesség alatt gyakran előfordul. Rostokban gazdag még a korpás kenyér, barna, magvas kenyerek és lisztek, barnarizs, mazsola, aszalt sárgabarack.

Mit kell kerülnie a várandós kismamának?

Kerülni kell az alábbiakat: cukorral édesített ételek, italok (helyette használjanak mézet), a félkész és készételek, levesporok, salátaöntetek, a magas sótartalmú fűszerkeverékek, húspácok, konzervek, mustár, sós kekszek, chipsek, ropi. A túlzott sózás is kerülendő, mert emeli a vérnyomást, és az ödéma kialakulásának valószínűségét. Ha elkerülhetetlen a só használata, akkor csakis jódozottal sózzon a kismama, hiszen a jódnak kiemelt szerepe van a vérkeringésben, az anyagcsere-szabályozásában, valamint a pajzsmirigy-hormon termelésében. A kímélő fűszerezés javasolt, célszerű zöld és száraz fűszernövényekkel ízesíteni.

Forrás: webbeteg.hu